Gyulafehérvári magyar iskola – a megszűnés határán, van-e megoldás?
Lehet, hogy Gyulafehérváron a magyar iskolában a felső tagozatosoknak végleg kicsengettek, és lehet, hogy egy-két év múlva már az alsó osztályosokat sem hívogatja ősszel a csengőszó? Mintegy nyolcvanezer lakosú egykori fejedelmi városunkban napjainkra már mindössze 300 magyar él csak. A katolikus érseki székhelyen talán az összefogás erejével sikerül megmenteni a magyar oktatást, és talán mentsvárként ott lesz a híres nagyenyedi kollégium. Butor Botond, a Bod Péter Alapítvány kuratóriumi elnöke:– Néha saját magunk mondunk le arról, hogy a gyerekeinket a magyar osztályokban oktassuk. Kilátástalannak véljük és ezt értem azokra, akik ott tanítanak. Természetesen a rossz példa ragadós, tanári karnak hiányos felkészültsége, vagy az alig létező tanári kart elég negatív befolyással van, úgyhogy elmondható az, hogy 1-2 gyerek van első osztályon. Megtörténhetik az, hogy jövőre nem indul újabb osztály, vagy ha indul, akkor összevont osztályok lesznek. Nyilván ez ellen tenni kell, és ez egy közös feladat. A Bod Péter felvállalta, hogy a távolról magyar iskolába ingázó gyerekeknek fizeti az ingázási költségeit, esetleg támogatást is nyújt, lehetőséget teremtenek arra, hogy ezek a gyerekek folytassák tanulmányaikat a Bethlen Kollégiumban, amíg a mi Küköllő mentének a magyarságát próbáljuk támogatni, addig a Bethlen Gábor Alapítvány a Nagyenyed környéki falvak diákságát támogatja. Reméljük, hogy mindkét alapítvány meg tudja oldani azt a hiányt, amely a mostani években mutatkozik a kollégium osztálylétszámának a tekintetében. A Bod Péter Alapítvány emellett táncházakat szervez, konferenciákat tervez, pályázik a Bod Péter örökség védelme céljából, természetesen ökomenikus távlatokban gondolkodva, hiszen katolikusok, reformátusok egyaránt vagyunk az alapítványban, és hát szeretnénk, hogyha a közel jövőben a katolikus egyház segítségét igénybe véve Gyulafehérváron meg tudnánk menteni a magyar oktatást, ez nagyon fontos lenne.(Kossuth rádió)